Kedves Olvasó!

A Kistérség c. lap 2009. szeptemberi számában eredetileg az alábbi cikk jelent volna meg, de végül csak egy rövidített változatot közöltek le. Tájékoztatásul ezúton tesszük közzé teljes tartalmát.   

Kotróhajó tisztítja a Malom-tavat

Több száz millió forintért újul meg Veresegyház védett tava

Furcsa járművet láthatnak az őszi tó körüli sétára indulók a veresegyházi Malom–tavon. Egy kicsi, de erős kotróhajó járja majd a tavat, és mint egy porszívó, kiszivattyúzza a meder alján lerakódott, több mint 40 ezer köbméternyi iszapot. Ez a munkálat egy óriási, egy évig tartó, sokmilliós önkormányzati és uniós projekt része, melynek célja a Malom-tó rehabilitációja, az élhetőbb, tisztább környezet kialakítása. Azt szeretnék elérni, hogy az évek óta szennyezett vizű Malom-tó újra olyan tiszta és vonzó legyen, mint fénykorában, és ezzel az idegenforgalmi fejlesztések feltételeit is megteremtsék. Nem utolsó sorban pedig sok fontos ökológiai és környezetvédelmi cél is megvalósulhat a projekttel, pl. az élővilága az eredeti állapot felé változik majd, az őshonos fajok ismételten elterjednek, az idegenek pedig háttérbe szorulnak.

(Akit érdekelnek a pályázat részletei: a KMOP- 2008- 3.2.1./A- 2008-0005 jelű projektről van szó, melyhez 254 millió Ft EU támogatást használnak fel. A fő kivitelező a SZEVIÉP ZRt. Információ kérhető: az önkormányzat beruházási irodáján Csikós István projektvezetőtől is.)

Nézzük meg közelebbről a munkálatot! Tehát várhatóan az Ivacsi-tó felett egy öthektáros iszaptározót készítenek el, hogy oda helyezzék a tóból kiszivattyúzott iszapot. Persze az iszappal a tó vize is óhatatlanul eltávozik (kb. 1 m(3) iszappal 10 m(3) víz megy el). A kotróhajó egy hosszú, a Malom- és az Ivacsi-tó medrén végigvezetett csőrendszerrel lesz összköttetésben, ami az Ivacsok lakóterület mögé viszi az iszapot. Az iszap a szikkadás érdekében a földgátakkal körbevett tározóban hónapokon keresztül ottmarad.
Az eredeti projetkttervben az szerepelt, hogy a Malom-tó alatti (a tó gátja mögötti) területen helyezik el a kikotort iszap felét (I. ütem), majd innen teherautókkal szállítják el a helyszínről. A II. ütemben kirakott iszap már feltöltésként a tógát mögött maradhatott volna. A területet a kiszáradás után rekultiválták volna (füvesítés, fásítás stb.) A kivitelező azonban módosítási kérelemmel fordult a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: hatóság) annak érdekében, hogy ne csússzanak ki a határidőből és a szállítással járó légszennyezést okozó teherautóforgalom helyett inkább a tavak feletti lerakást választhassák.  (Megj.: a rehabilitáció azért késlekedik több hónappal, mert az önkormányzat fontosnak tartotta, hogy a strandszezont végig biztosítsa.) A módosító kérelemre még nem született határozat, a beruházás a strandszezon befejeztével sem indult meg. (egy bemutató sajtótájékoztatót, ill. lakossági tájékoztatót tartottak szeptember 7-én, fotóink is ott készültek).

A hatóság a tavak feletti lerakást csak bizonyos feltételekkel engedélyezheti, melyeket következetesen be kell tartatni.– mindezt Tatár Sándor, a Veresegyház Város Önkormányzata Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságának elnöke mondta el lapunknak:
A biológusként és a Tavirózsa Egyesület alelnökeként a pályázat, illetve a rehabilitáció megvalósulásáért eddig is sokat tevékenykedő szakember néhány izgalmas tényre is felhívta a figyelmet.

A kikotort és lerakott iszapból természetesen komoly  mennyiségű csurgalékvíz fog távozni, kb. 400 ezer köbméter. Ennek a víznek a minőségét folymatosan vizsgálni kell majd, hogy nehogy előforduljon az a nonszensz helyzet, hogy a tó élővilágára káros (algásodást serkentő szennyezőanyagokat tartalmazó) csurgalékvíz visszajuthasson az Ivacsi-tavon keresztül a Malom-tóba, és újból elszennyezze azt. Sajnos a csurgalékvíz egy jelentős része mindenképpen visszakerül a vizekbe, mert az eredeti tervekkel ellentétben az iszaptározó nem a Malom-tó alatt, hanem a tavak felett lesz, és a talajvíz felé nem fog szigetelést kapni.

Mit fog ellenőrizni a hatóság ?

Fontos tudni, hogy korábban a szennyvízelvezetés hiánya, ill. a térség jelentős műtrágya-használata miatt jelentősen megnövekedett a Malom-tó vizének foszfát- és a nitrát tartalma, mely algásodáshoz, a víz minőségének romlásához, ill. feliszapolódáshoz vezetett. Az ÁNTSZ laboratóriumi vizsgálatai alapján az elmúlt másfél évtizedben a bakteriális fertőzöttség is sok esetben magas (határérték feletti) volt. Ki kell emelni, hogy paradox módon jelenleg a térség egyik legjelentősebb vízszennyező forrása a tavak felett elhelyezkedő, nem megfelelően működő (1996-) veresegyházi szennyvíztisztító, mely ráadásul túlterhelt is. A tisztítómű rekonstrukciója és bővítése EU-s támogatással várhatóan másfél éven belül megvalósulhat.

A hatóság az iszap csurgalékvizére (többek között a fentebb említett vegyületekre) határértékeket fog előírni, mely alapján eldönthető majd, hogy visszakerülhet-e a Folyás-patakon és az Ivacsi-tavon keresztül a Malom-tóba, vagy ez utóbbi alá kell tóparti csőrendszeren elvezetni azt. Kulcsfontosságú ennek a határértéknek a megállapítása és betartatása.  Jó lesz odafigyelni ezekre az értékekre, mert a Tavirózsa Egyesület vizsgálatai szerint a tavak kismértékű plusz terhelése is már komoly (akár halpusztulást okozó) algásodást válthat ki!
Fontos tudni, hogy a Tavirózsa Egyesület az elmúlt években saját forrásainak felhasználásával tudományos igénnyel, részben akkreditált laboratóriummal többször is vizsgáltatta a tó vizének minőségét. Mivel a tórehabilitációs pályázat feltételei között nem szerepelt a szigorúan vett környezetvédelmi „monitorozás“ (azaz a Malom-tó állapotának figyelemmel kísérése), így Tatár Sándor elmondása szerint a Hatóság által a kivitelező, ill. az önkormányzat felé előírt vizsgálatokon túl az Egyesület is monitorozni fogja a vizeket.

A lerakott iszapról:

Az iszap bakteriális fertőzöttségét nem vizsgálták meg, de mérgező vegyületek (pl. nehézfémek) csak természetes háttérkoncentrációban vannak benne. Az iszapnak kezdetben jelentősebb bűze lehet, de ez később várhatóan mérséklődik. Az iszaptározót mindenesetre a lakóterülettől távolabb kellene elhelyezni. Az ivacsi lakosság tiltakozott az iszap lakóházakhoz közeli elhelyezése ellen, és azt is jogosan sérelmezték, hogy semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak az önkormányzattól.  Pásztor Béla polgármester szeptember 7-én tartott lakossági tájékoztatót, ezen kívül Tolnai Ildikó, a Malom-tó környékén lakók önkormányzati képviselője is tartott ilyen fórumot. Az ivacsi lakosság a várható bűzhatás mellett attól is tart, hogy kisebb háziállataik beleeshetnek az iszaptározóba és a talavíz elszennyeződik.
Az iszap tápanyag összetétele az átlagos termőföldéhez hasonló, talajjavításra, a kiskertek trágyázására kiválóan alkalmas lesz, ezért a tervek szerint lehet majd belőle magán célra elszállítani.

Milyen változásokat várhatunk a tókotrástól?

Gyors, radikális és látványos javulást nem fog hozni az első éve, sőt, átmeneti vízminőség romlás várható, ui. több évtizednyi emberi szennyezést és beavatkozást nem lehet egyévnyi rehabilitációval helyrehozni. Az iszap eltávolításával a tó belső szennyezettsége csökkeni fog, de a külső terhelés megszüntetése (a szennyvíztisztító rekonstrukciója) legalább ilyen fontos. Ha mindkét terv megvalósul, akkor kb. 2014-től várható jelentősebb javulás a tó állapotában. A vízminőség javulása hosszabb távon egyes megtikult állat- és növényfajok elszaporodását és remélehtőleg a strandélet újjászületését fogja hozni.

Ezzel a tavirózsás álomképpel zárom a cikket, és várjuk Olvasóink kérdéseit, tapasztalatait, felvetéseit a témával kapcsolatban.

Keretes cikk:

Talán a világon is egyedülálló, amit még augusztus közepén, Tatár Sándor javaslatára hajtott végre két civil szervezet a tókotrás előtt. Az Octopus Búvás-és Vízisport Egyesület, valamint a Tavirózsa Környezet és Természetvédő Egyesület közös munkában, három nap alatt pontosan 501 darab kagylót mentettek ki a Veresegyházi Malom-tóból. A mentés fő oka, hogy az Európai Unió és Veresegyház Város Önkormányzat közös finanszírozásában megvalósuló tórehabilitációs munkák a strandszezont követően megkezdődnek, és az iszapkotrás eredményeként őshonos fajok pusztulhatnak ki a tóból. A megelőző munkának köszönhetően a rehabilitáció után a tó eredeti növény és állatvilága is könnyebben visszaállítható lesz.
A tapasztalatok szerint kéttenyérnyi, akár félkilós példányok is előkerültek. Vizes vödrökbe tettük őket, majd a veresi tavak egy tiszta részére vittük át. Néhány hónap múlva, a kotrási munkálatok befejeztével pedig visszatelepítjük majd a Malom-tóba a kagylókat, hiszen a hínárral együtt nagy szerepük van a tó tisztán tartásában. Az sem mellékes, hogy így a védett szivárványos ökle nevű hal megmaradását is segítik, hiszen a két állat különös szimbiózisban él, a hal a kagylóba ikrázik, lényegében a kagyló „hordja ki” az ivadékokat- mondta el Pásztor Attila, az Octopus BVSE búvár vezetője.

Köszönet az áldozatos környezetvédelmi munkáért a két egyesület tagjainak és aktivistáinak.