Kedves Olvasó!

Az alábbi cikket önkormányzati képviselőként küldtem meg még 2008. novemberében az önkormányzat Veresi Krónika c. lapjába. Mivel az írást nem közölték le, az alábbiakban teszem közzé tartalmát:

Újjá születhet a Malom-tó!

254 millió forintos EU-támogatás a tórehabilitációs projektre

Mielőtt a címben foglalt örvendetes hír taglalásába kezdenék, engedjen meg a T. Olvasó egy kis „időutazást”!
A Malom-tó a középkortól egészen az 1990-es évekig központi szerepet játszott Veresegyház életében. Korábban a gazdasági célú hasznosítás volt a fő szempont: az egykoron gáton állt vízimalom működtetése, a halászat és rákászat, a háziállatok fürdetése, a nád- és jégvágás. Az idegenforgalmi fejlesztések az éppen 80 éve, 1928-ban megnyílt tóstrand révén kerültek előtérbe, mely nem csak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is komoly fejlődést jelentett: sokan éltek meg például szobák kiadásából, vízilabda- és úszóversenyeket szerveztek, a strandon pedig különböző rendezvényeket (pl. bálokat) tartottak.

A XX. század második felében a halászatot a horgászat váltotta fel, a tó pedig fokozatosan körbe épült nyaraló- és lakóházakkal. Az 1960-as években a tó vize olyan tiszta, áttetsző volt, hogy a csónakos horgászok ivóvizet sem vittek magukkal, de emlékszem hogy még gyermekkoromban is (az 1980-as évek elején) a hídról lehetett látni a kb. 1,5 méter mélységben lévő tófenéket. A strand zsilipjénél, a „zúgó” csúszós falán a folyami rákok százával kapaszkodtak ollóikkal az oxigéndús vízben. Tavasszal a Mező utca – azóta már feltöltött – nedves rétjén tömegesen vándoroltak a hangosan brekegő, nászukat töltő békák.
Az 1980-as évek végétől azonban a fokozódó emberi szennyezések és beavatkozások következtében a víz egyre zöldebb (algásabb) lett. A tóparti emésztőgödrök fokozatos szennyező hatását – paradox módon – 1996-tól a tavak felett elhelyezkedő, nem megfelelően működő szennyvíztisztító terhelése követte. 1988-1989-ben a védett Malom-tó déli harmadában a részben úszólápos nádas helyén kotrással kialakították a Kocka-tavat, majd 1992-ben az északi oldalán földgátat építettek. A vízben az elhalt algatömegek gyorsuló feliszapolódáshoz vezettek, növekedett a bakteriális szennyezettség, és több strandbezárásra is sor került, így nem meglepő, hogy napjainkra a fürdőzők száma töredéke a korábbinak. A tóból két évtized alatt 9 védett növényfaj és 8 hínárnövény pusztult ki. Régi faunisztikai adatok csak elvétve állnak rendelkezésre, de egy – ma már fokozottan – védett bennszülött halfaj, a lápi póc eltűnése is biztosra vehető.
A Tavirózsa Egyesület 1996-os alapításának egyik fő indítéka a Malom-tó megmentése volt, ezért tevékenységében mindig is kiemelt szerepet kapott a tó ökológiai és természetvédelmi vizsgálata, élővilágának megismerése. A kutatások fő támogatói a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Regionális Környezetvédelmi Központ voltak (REC). A civil szervezet több mint egy évtizedes munkájának sikereként könyvelhető el, hogy Veresegyház Város Önkormányzatának tórehabilitációs pályázata pozitív elbírálást kapott, hiszen a benyújtott anyag jelentős részben az egyesület adatain alapul. A tó korábbi és jelenlegi állapotának összevetése, illetve a problémák szakszerű/tudományos kimutatása nélkül kevés esély lett volna a támogatás elnyerésére.
A pályázat benyújtását a Városfejlesztési, Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottság elnök asszonya, Tolnai Ildikó mellett az önkormányzat Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságának elnökeként jómagam is szorgalmaztam. Fontos lépés volt, hogy az elnök asszony javaslatára Veresegyház Turizmusfejlesztési Stratégiájában is központi szerepet kapott a tórehabilitáció.
A tórehabilitáció várhatóan 2009. tavaszán kezdődik és 2010. nyár végén fejeződik be, melynek legfontosabb lépései a következők:
- a felhalmozódott fenékiszap eltávolítása szivattyúzással (cél: a tó ún. belső tápanyag-terhelésének megszüntetése és ezzel az algásodás csökkentése),
- az 1992-ben illegálisan épített, a tó déli harmadát kettévágó földgát elbontása (cél: a Nagy-úszóláp nádasa alatt újból átfolyhasson/megtisztulhasson a befolyó víz),
- idegenhonos halak (hínárevő amur, busa) lehalászása és az egykori hínárvegetáció visszatelepítése (cél: a tó természetes öntisztuló-képességének javítása és az őshonos halaknak megfelelő élőhely kialakítása),
- őshonos fafajok telepítése (cél: az őshonos élővilág terjedésének segítése).
A tervezett munkálatok a tó ökológiai állapotát számottevően javítani fogják, de szükség van a külső szennyezések megszüntetésére is. Jó hír, hogy a tavat közvetve szennyező veresegyházi szennyvíztisztító rekonstrukciója és bővítése – szintén EU-s forrás bevonásával – a közeljövőben megkezdődik. A tó állapotának javítása érdekében elengedhetetlen a még jelenleg is házi emésztőgödröt használó háztartások csatorna rendszerre történő rákötése is. Mivel a pályázati kiírás kifejezetten természetvédelmi célú volt, ezért sajnos a romos strand és épületeinek rendezéséről az önkormányzatnak önerőből kell gondoskodnia. A legfrissebb Európai Uniós kutatások eredménye szerint azonban a természetvédelmi célú beruházások 1 eurója legkevesebb 7 euró (gazdasági, társadalmi) hasznot hoz. Ennek ismeretében – és természetesen a korábbi évtizedek tapasztalata alapján – joggal bízhatunk abban, hogy a tó állapotának javítása hozzá fog járulni Veresegyház fenntartható fejlődéséhez. A rehabilitáció pozitív hatása, a vízminőség javulása várhatóan 4-5 év múlva már szemmel látható lesz, de a természet regenerálódása csak évtizedek alatt mehet végbe… 

Tatár Sándor
önkormányzati képviselő
környezetvédelmi programvezető
(Tavirózsa Egyesület)